Azért csatlakozunk Jézushoz, mert látjuk, hogy Ő az Atya választottja: azért hagyunk el mindent, hogy Őt kövessük, mert látjuk, hogy az Atya jelleme nyilvánult meg Benne. Ha az isteni tervvel és szolgálattal kapcsolatos valamelyik emberi lénynek segitségünket és támogatásunkat nyujtjuk, az is csak ezen az alapon történ k. Nem csupán személyi delejes hatás, vagy személyi válogatás ez, hanem, mert szivünket megihlette az Ur azzal a gondolattal, hogy vezetőnk az Ő küldése. Z.'03-206 R3218:6

A tudást nagyra kell becsülni az Egyházban és ugy tekinteni, mint a haladás, a gyarapodás bizonyságát, mert senki sem lehet erőssé az Urban és az Ő hatalmának erejében — kegyelemben — ha nem gyarapodik a tudás­ban is. Ennek megfelelően nagyratartjuk azokat, akiknek az Ur iránt és az Ő Igazsága iránt való szeretetünk bebizonyosodott az Ő igéjének tanulmányozásában kifejtett buzgalmuk által és akiknek Istennél való kegyelemállapotuk beigazolódik azáltal, hogy mindinkább Isten mély titkaiba beavattatnak Mindazonáltal amiképen a földi családi életben szeretettel gondoskodunk a csecsemőkről és a fejletlenekről, azonképen a hit háztartásában is gondoznunk, szeretnünk kell a kicsinyeket és a törpéket, hogy felgyarapodjanak az Urban és az Ő hatalmának erejében. Z.'03-207 R3219:6

Az, aki akaratát, szivét az Urnak adja, azzal mindenét az Urnak adja; aki pedig nem engedi át akaratát, s nem jut a szivbeli engedelmesség állapotában az Urral szemben, nem áldozhat Istennek elfogadható áldozatot. Ime engedelmeskedni jobb, mint áldozni" olyan tanitás, amelyet Isten minden megszenteltjének szivébe kellene vésnie. Az engedelmesség Szelleme szükséges s ha valski rendelkezik az engedelmesség szellemével, az nemcsak engedelmeskedik az Isten akaratának, hanem minél inkább megismerni is törekszik az isteni akaratot, épen az engedelmeskedhetés kedvéért. Az ilynek osztályáról irja a Szentirás: „Megtaláltatott az Ő szava és én megettem azt" — hasonlóképen az Ur igéi: „Gyönyörrel teszem akaratodat, óh Istenem; a Te törvényed szivembe van irva." Z.'03-220 R3225:5

Valóban hatalmas, elképpesztő és megrenditő a félelem hatása, kivévén azokra, akik előző tapasztalatok árán megtanulták az Urat ismerni s biznak Benne, ha nem is képesek Őt kikutatni. A félelem és kétségbeesés óriását szemben kell fogadni a patak kis kavicsával: „Meg van irva." A hit parittyája kell, hogy elhajitsa az igéret igéjét olyan erővel, hogy lesujtsa az Ellenfélt s megszabeditson bennünket uralmától... Ilymódon felfegyverkezve pusztán az Ur igéjével s bizva az Ő vesszejében és pálcájában, bátrak leszünk és megfelelünk a dölyfös eretnekségnek, mint Dávid megfelelt a filiszteusoknak: „Te karddal, lánd zsável és dárdával jössz ellenem, és a seregek Urának, Izrael Istenének Nevével, akivel Te szembeszálltál." Z.'03-329 R3231:1

A féltékenység egyike a legnagyobb ellenségeknek, melyekkel a keresztyén ember szembekerül: ugy kell tekinteni, mint Isten, ember és minden helyes elv ellenségét; és abban a mértékben, amit jelenléte — ha csak egy pillanatra is — beszennyezte a szivet, a szentség és szeretet Szelleme által veló megtisztitásához kell folyamodni. A féltékenység nemcsak önmagában kegyetlen, szörny, hanem mérges körmei egész bizonnyal szenvedést és háboruságot hoznak másokra s végül általános jajt és rom­lást plántálnak azokba. akik szállást adnak neki. A féltékenység gondolatban való bün és gondolatban való gonoszság s alkalmas arra, hogy igen hamar a cselekedet bünére és gonoszságára is vezessen, Ha egyszer a lelket megmérgezte a gonoszság, csek nagy nehézséggel tisztulhat meg teljesen tőle, olgy gyorsan fest mindent, mit körzetében talál, a maga szinére és jellemére. Z.'03-330 R3231:5

Semmi sem lehet sérelmünkre. Dolgoknak lehet közük testi érdekeinkkel és kényelmünkkel, valamint ügyeink menetével, de ha meggondoljuk, hogy mi nem testben, hanem Lélekban vagyunk, s hogy nekünk, mint uj teremtményeknek igérte meg az Ur az Ő alkalmas időben való Királyságát, — megérthetjük, hogy semmi külső befolyás nem hathat a mi valódi érdekeinkre, vagyis lelki érdekeinkre; semmi sem akadályozhat meg bennünket a Királyság dicsőségének elérésében, melyet az Ur az Ő hüségeseinek igért: Csak az Urba helyezett bizalmunk elvesztése, Benne való hitetlenségünk választhat el bennünket szeretetétől és igéreteitől. Z.'03-331 R3232:1

Az uj teremtmények Krisztus Jézusban ismerik egymást nem test szerint, hanem Lélek szerint. Mindannyiok lelkében, vagyis uj lelkületében a legnemesebb érzések, a legfenségesebb vágyak laknak, csak ami jó, igaz, nemes és tiszta — bármekkora is legyen testszerinti gyengeségük. Egymást a szándéknak, akaratnak és Istennel való harmoniának uj szempontja szerint szeretik; egymás iránt való barátságuk gyarapodik, aszerint, amint látják egymás kitartását a jó hit harcában a világ, a test és az Ellenfél gonosz befolyasai ellen. Sem toll, sem nyelv nem képes teljesen kifejezni azt a szeretetet, barátságot, amely a Jézus Krisztusban való uj teremtmények között van, akikre nézve a régi dolgok elmultak és mindenek megujultak. Z.'03-333 R3233:4

Isten szándékosan tette fel igy a kérdést, hogy népe válasszon s vagy az isteni barátságot és Veletartást vállalja, vagy a világ barátságát és cimboraságát. Mert azok a dolgok, melyeket Isten szeret, nem izlenek a világnak melyeket pedig a világ kedvel, — a gonosz cselekedetek és gonosz gondolatok, visszataszitóak az Ur szemében s kik ilyeneket mivelnek, elveszitik Isten barátságát — nem az Ő Lelke szerint valók. „Akiben nincs meg a Krisztus Lelke, az nem Ő tőle való." Z.'99-70 R2444:2

Isten minden gyermekének kötelessége, hogy tevékenyek legyenek az Igazság terjesztésében, az Ő lámpásának csillogtatásában felkészitve és égve tartván azt. „Felkészitve és égve!" mit jelent ez? Azt jelenti, hogy mindig szigoruan fígyeljünk az élet igéire, hogy az Igaz­ság pontos ismeretére jussunk ezáltal. Gondosan és hittel kell letisztitanunk a legkisebb nyomát is a tévedésnek, mihelyt felismerjük — akár tanulmánybeli tévedés legyen, akár mindennapi életünk és beszédünk tévedése — hogy az isteni igazság tiszta fénye a legkisebb akadály nélkül kicsillogjon tiszta és áttetsző jellemünkön keresztül. Z.'03-358 R3243:3

A romlott ember izlése a lelkiismerettel takaródzik és azt modia, hogy az igazságot mindig ki szabad mondani, ennélfogva Isten nem gondolhatja, hogy az igazság kimondása rágalom, hanem amikor elitéti a rosszindulatu beszédet és a rágalmat mint a test és az Ördög cselekedeteit, csak a hamis, az igaztalan beszédet érti ez alatt. De ez nagy tévedés. A rágalom egyformán rágalom akár igaz, akár nem s ezt igy kell felfognunk nemcsak Isten törvénye, hanem a civilizált emberiség törvénye szerint is. A rágalom olyas valami, mit a másoknak való ártás szándékával mondunk ki, akár igaz, akár nem. Isteni és emberi törvények megegyeznek abban, hogy az ilyen ártás gonosz. Z.'99-70 R2444:3

Az Ur kereszthordása abban állott, hogy terhes körülmények között is teljesitette az Atya akaratát. Ez az eljárás azoknak irigységét, gyűlöletét, gonoszságát, ellen­kezését és üldözését zuditotta Reá, akik magukat Isten népének gondolták, de akikről Urunk, Aki a szivekben olvas, kijelentette, hogy atyjuktól: az Ördögtől valók. Minthogy mi is ugyanazon a keskeny ösvényen haladunk, amelyen Mesterünk haladott, józanész szerint el lehetünk készülve reá, hogy a mi keresztjeink is ugyanabból a faltából lesznek — megakadályozásai annak, hogy mennyei Atyánk akaratát teljesitsük, meggátlása az Ő ügye szolgálatának és lámpása csillogtatásának, amint Mesterünk és Vezetőnk utasitott. Z.'03-345 R3237:3

Hadd mivelje békességestüréstek az Ő tökéletes munkáját, hogy ti is tökéletesek, egészek legyetek és semmit sem nélkülözők" — mondja az apostol. Egészen világos tehát, hogy a türelem a jellemnek egyéb kegyelmeit is magában foglalja — és feltételezi azoknak bizonyos mértékben való birtoklását. Az Ur népe között a hitnek egész bizonyosan meg kell előznie a türelmet s a türelem foka általánosságban fokmérője a hit mekkoraságának is. A keresztyén, aki türelmetlenségen és nyugtalanságon éri magát, bizonyára az Urban való hitében is fogyatékos, mert egyébként képes volna megpihenni az Ur kegyes igéreteiben s várni azok teljesedését. Aki okosan eleget tett a szorgalom és kitartás kővetelményének, az olyan ember az eredményt s azok elérkeztének időpontját és alkalmait nyugodtan bizza az Urra. Z.'03-361 R3245:3

Az Urhoz hasonlóan igyekezzünk mi is békességszerzők lenni, lakjunk testvéreinkkel a Lélek egyességében, a béke kötetékei közöit. Tevékenységünk és minden harckészségünk szegődjék a nagy Ellenség és a bűn összes mesterkedései ellen, értve azokat is, amelyek tagjainkban és saját bukott testünkben lappanganak. Ilymódon minden egyes testvérünk kellő módon foglalkoztathatja a termé­szetében rejlő harcos hajlandóságokat Istennek tetsző utakon, munkába állithatja minden szerető és segitő indulatát egymás megépitésében, minden alkalommal jót tévén minden emberrel, legfőképen a hit háztartásából valókkal. Z.'03-363 R3246:5

Rágalmaztassunk bár és terjesztessék rossz hir rólunk, csak azok, akik ismernek bennünket, akik érintkeznek velünk, ismerjék el tapasztalatból a mi elvhüségünket s azt a törekvésünket, hogy az ajkunkról elröppenő szavak, szivünk gondolatai és életben való viselkedésünk kedvesek legyenek az Ur előtt, tiszteletadásul az Ő nevé­nek és ügyének, hogy dicsőittessék Isten Krisztus által, akié a dicsőség és a Királyság mindörökké. Z.'03-365 R3248:1

Azok, akik szellemi dolgokban lelkismeretesen a világtól elszakadva élnek s csak azokat ismerik el testvéreknek, akik a sziv körülmetéltetését s az Isten családjába való befogadtatását vallják, szemben fogják lelni magukkal az erkölcstudósokat, a szabadelvüeket s a tudományos bibliai kritika hiveit, nem különben a tömegeket is, akik gyülőlik a fényt, a tudományosan és máské­pen is, mert az elitéli sötétségűket. Mindazonáltal ez az egyetlen követendő pálya. Nagyon is helyes az, hogy csak a valódi izraeliták ismertessenek el testvérekül s ezáltal elválasztassék az igaz gabona a pelyvától. Z.'99-203 R2512:4

Ha kisértésekben és megpróbáltatásokban vagytok, melyeket azonban le tudtok győzni és a melyek jellemetekben türelmet, tapasztalást, testvéri szeretetet, rokonérzést és szeretetet eredményeznek, örvendezzetek, adtatok hálát imádságaitokban s ismerjétek el az Isten irgalmát és segitségét. Ha azonban megpróbáltatásaitok nehezebbeknek látszanak, semmint el tudnátok viselni, sőt össze­zuzással fenyegetnek, vigyétek ügyeteket a nagy Teherviselő elő, kérjétek segitségét mindennek elviselésére, ami javatokra szolgál és felmentését minden alul ami nem szolgálna javatokra, sőt károtokat okozná. Z.'96-163 R2006:2

Isten minden egyes igaz gyermekének kell, hogy határozott egyéni keresztyén jelleme legyen, amely meglétében nem függ más keresztyén szellemi élettől. A többi keresztyénektől hirdetett Igazság igéjéből kell ugyan kivonni azokat az életelveket stb., amelyek megszilárditják karakterét s annak lelki természetü egyéniségét. De anynyira határozottnak és véglegesnek kell lennie minden egyes keresztyén lelki egyéniségének, hogy ha el is bukik a kedves testvér vagy növér, kinek szellemi élete először táplálta a mienket s vitt bennünket a jellem teljessége felé (ami az apostol szerint nem lehetetlen, Zsid. 6:4, 6; Gal. 1:8.) nekünk mégis élnünk kell, mert képeseknek kell lenünk arra, hogy mi magunkban is elsajátitsuk az Igazság Lelkét. Z.'03-375 R3250:6

Az Ur mindig jelen van népében Mindig gondol reánk, gondoskodik érdekeinkről, őriz bennünket a veszélyben, ellát bennünket földi és lelki dolgokkal, olvas szivünkben, megfigyeli Iránta való minden szerető indulatunkat, szabályozza fegyelmezésünk és javitásunk érdekében a minket körülvevő viszonyokat, figyel leghalkabb kiáltásunkra is, mellyel segitségét, rokonérzését vagy Vele való egyesülésünket sürgetjük. Egy pillanatig sincs éberség nélkül, akár a nappal tevékeny óráiban, akár az éjszaka csendes virrasztásaiban hivjuk. Milyen áldott dolog ennek a vigyázó hüségnek az elgondolása! És Istennek egyetlen valódi gyermeke sincs megfosztva fiuvá fogadtatásának ettől a bizonyságától. Z.'03-376 R3251:4

Urunk mindig lelki életünk fejlődésével és heladá­sával köti össze az Igazság elnyerését és a Neki való engedelmességünket, s Isten minden gyermekének őrizkedni kell az olyan tanitástól, amely azzal dicsekszik, hogy megelőzi az Igét és hogy Krisztus és a Szentlélek az ennyire fejlett keresztyéneknek az Igétől függetlenül beszél. Az ilyen tanitás a lelki kevélységet és a dicsekvést táplálja és hatálytalanokká teszi a Szentirás intelmeit és követeléseit, mivel a megcsaltak azt hiszik, hogy egy magasabb tanitó lakik bennük. A Sátán pedig felhasználva ezt a rászedést, az ő akaratának foglyaivá teszi őket. Z.'03-377 R3251:5

Véssük emlékezetbe, hogy a lesujtott és töredelmes sziv sosem veti meg és fitymálja az Urat. Ennélfogva, ha valakik az Urnak ujteremtményü népe közül akármiféle nehézségbe is botlanak, ha szomjuhozzák az Ur barátságát és bocsánatát, ha szivük lesujtott és töredelmes, ne essenek kétségbe, hanem gondolják meg, hogy Isten Krisztus érdeme által módról gondoskodott, amely képessé teszi őket elfogadni és büntől szabadon értékelni mindent, mi rájuk Krisztusért — az Ő vérében való hitükért szakad. Azok, akik büneik miatt lesujtottak és töredelmes szivüek tudhatják, hogy ők nem követtek el „halálos vétket", mert szivük állapota tesz bizonyságot erről. Az apostol ugyanis azt mondja: „Lehetetlen megbánásban megujulni" bárki­nek is, aki halálos vétket követett el. Z.'03-383 R3255:4

A kisded nyáj juhai nem félnek a gonosztól az Ur kegyelme folytán, mert Ő velük van, mellettük s megmutatta már kegyelmét a váltság lefizetett bérével. Velük van igéretének idejében is — abban a biztositásábán, hogy a halál nem fogja az élet kioltását jelenteni, hanem csak zavartalan szendergést Krisztusban a feltámadásig. Nem csuda tehát, hogy a kisded nyáj juhai énekelve és szivük dallamait zengedezve járkálnak a halál árnyékának völgyében, lelküket annak minden tartalmával felhiván, hogy dicsérjék, dicsőitsék és magasztalják az Ő nagy és szent Nevét, aki szeretett minket és megváltott az Ő drága vérével s drága Megváltónk társörököseivé hivott el. Z.'03-413 R3269:6

A jóság és az irgalmasság, amelyet mi előre feltételezünk a fátyol mögött, már itt elkezdődik s ilyen szempotból kell azt értékelnünk. Aki semmit sem tud az Ur örömeirol a jelen életben, az nincs előkészülve az Ur örömeire a Királyságban, bármilyen áldásokat ée örömöket nyerjen bár a Királyság által a „Milleniumi Korszak" folyamán. Akkorra majd azonban öröm és örvendezés van fenntartva az Ur hüségeseinek és pedig nem csak pillanatnyi öröm, mely az Urnál való első elfogadtatásukkal s Neki szenteltetésükkel kapcsolatos. Az Ur jóvoltára és ir­galmasságára nem mint valamely régmult dologra kell viszszatekintenünk, hanem azt mint a jelen dolgát kell felismernünk és értékelnünk Isten jósága és irgalma nap-nap után, követ, feléleszt, erősit és megáld bennünket. Z.'03-413 R3270:5

A mi hitért való jó harcunk jelentékeny mértékben abban áll, hogy megvédelmezzük Isten igéjét, amely magában foglalja Isten jellemének védelmét is. Ez azt jelenti, hogy kitartsunk az Igazság mellett bármily áron és a támadóknak bármilyen nagy száma ellen is, — szemben az emberek hitvallásaival és elméleteivel, amelyek rosszul értelmezik a nagy öröm hiradását, melyet az Ur és az apostolok hirdettek egykoron és amely — Istennek hála — eljut mégis az egész emberiséghez. Az apostol azt mondja: „Én az Igazság védelmére vagyok rendelve." Mi sem tehetünk kevesebbet, mint védeni az Igazságot. Az Igazság Isten követe, Krisztus követe, ennélfogva a mi zászlónk, s nekünk mint igoz katonáknak, halálig kell védelmeznünk zászlónkat. Z.'03-423 R3274:3

A testnek, a husnak meg van az a hajlama, hogy feltámadjon a meghaltnak hit állapotból. Ennélfogva az uj teremtménynek szakadatlan éberségben kell lennie, hogy megtartsa ezt a felfelétörekvést, hogy harcolja a jó hit harcát s végtére mint győzedelmeskedő elnyerje a jutalmat. Az uj lelkületnek ezek a küzdelmei a testtel — jó harc abban az értelemben, hogy tulajdonképen a bukott természet bünei és fogyatkozásai ellen való küzdelmek. Hit harcát jelentik pedig abban a tekintetben, hogy az Ujteremtmény egész pályája tulajdonképen hit pálya, amint az Apostol mondja: „Hit által járunk és nem látás által"... Hit harca abban az értelemben is, hogy senki sem tudja a saját teste, hajlamai és vágyai ellen irányuló harcot fenntartani, csak ha hite van az Urban, mint segitőben és az Ő igéreteiben. Z.'03-425 R3275:3

 Halleluja! Milyen egy Megváltó! Valóban Ő képes és kész is megmenteni a legutolsókat is, kik Általa Istenhez jönnek. Z.'03-440 R3281:6

Amint nap-nap után lepereg, hadd emlékezzünk meg ehhez a Templomhoz való hármas viszonyunkról: 1 Mint eleven kövek csak az előkészités folyamatában vagyunk. 2 Mint a királyi papság tagjai a Frigyszekrényt vivén, a Tábernákulum — állapotból a Templom-állapot felé haladunk: némelyek közülünk már beléptek, mások még utban vannak. 3. Mint az Ur népe eljutottunk arra az időre, mikor megismerjük, megértjük és lélekkel énekeljük az isteni irgalmasság, igazság és szeretet uj énekét. Legyünk hüségesek ezeknek a tekinteteknek mindenikében, betöltvén feladatunkat és nemsokára bevégződik pályánk s az Ur dicsősége megtölti a Templomot. Z.'03-443 R3284:1

Folytonos kisértések estromoltják az Ur népét, — buzditás arra, hogy csodálatos dolgokat vigyünk véghez az Ő nevében s ezáltal bebizonyosodjék részükre és mások részére, hogy mi a menny kegyeltjei vagyunk. Az ebből levonandó tanulság az, hogy dolgok, melyeknek véghezvitelét megadta nekünk Atyánk, nem arra valók, hogy a világot győzzük meg, vagv pedig a mi fontos voltunkat az O szemében mutassuk meg általuk, hanem inkább az legyen a céljuk, hogy alázatosan és higadtan, de amennyire a józanész és illedelem megengedi, hatékonyan is csillogtassuk a mi világosságunkat, hirdessük általuk annak dicséretét, aki elhivott bennünket a sötét­ségből az Ő csodálatos világosságára s abból a hiu vágyból, hogy csodatevők legyünk, az Igazság szolgáinak, papjainak okos tisztére. Z.'04-9 R3298:5

A Sátán velünk való ellenkezésének ez a gondolata és az, hogy nekünk nemcsak a testtel és vérrel, hanem a hatalom magas fokán álló Fejedelemségekkel. Hatalmasságokkal és gonosz szellemekkel is küzdenünk kell, megrettenthetne bennünket, ha viszont másfelől nem gondolnánk meg, hogy az elhatározás szilárdságával nagy segitséget és támogatást nyerünk más láthatatlan erők részéről. A kisértéseknek való határozott ellenállás s az Ur és ügye mellé sorakozás pillanatától kezdve, erősebbek leszünk az Urban és az Ö hatalmának erejében és hatalmasabb Az, aki mellettünk van, mint azok mindnyájan, kik ellenünk vannak.  Z.'04-11 R3300:4 
    Ha a gonosz felismerése után is habozunk, az még növeli a kisértés erejét. Z.'03-32 R2568:5

Az uj teremtmény istenitéleteinek legazigorubbja az, mikor az illető a kevélységtől indittatva a világiasság szellemének a szeretetét szerzi meg. A világi kevélység párbajra szólitja az Istenben való engedelmességet, és csak a bátrak és az Urban teljesen bizók győzhetik le ezt az óriást. Szükséges azonkivül, hogy a győzelem teljes legyen — a kevélység véglegesen leigáztassék, megölessék, hogy soha többet fel ne kelhessen megrontásukra. Személyi harc ez s az óriás elleni egyetlen alkalmas fegyverzet a patak kövecskéje, vagyis az Ur hirdetése, amely megmutatja nekünk, hogy mi kedves és elfogadható az Ö szemében és biztosit minket, hogy aki megalázza magát, felmagasztaltatik és a kevély megaláztatik Ahogy a költő mondja: A dicsekvés vége az igazi méltóság kezdete. Z.'03-329 R3231:1

Szinte lehetetlen jellemezni a szeretet magát. Az egyetlen, amit tehetünk, hogy leirjuk a szeretet viselkedését Akikben meg van a szeretet a maga tulajdonaival, azok képesek értékelni, de egyébként nem képesek kifejezni a szeretetet. Istentől van az; Istenhez hasonlóság szivben, nyelvben, cselekedetekben és gondolatban; felülvizsgálja az összes emberi tulajdonokat és tökéletesen kormányozza azokat. Mint Krisztus tanitványai, növendékei, az Ő iskolájában vagyunk, s a szeretet leckéje az a nagy lecke, melyet Ő nekünk nap-nap után tanit és amelyet alaposan meg kell tanulnunk, ha elakarjuk nyerni végső elhivatásunk jutalmát annak minden mozzanatában és elágazásában. A szeretet számontartja és mindenkivel közli napi életünk szavait, gondolatait és cselekedeteit. Amint a költő mondja: Fény világit szineket, — kegyelmet a szeretet. Z.'03-55,58 R3150:2; R3151:5